Hogyan tárjuk fel az ellátási lánc kockázatait okos adatokkal?

Európa egyik vezető online üzleti információszolgáltatójaként gyakran elgondolkodunk azon, mit tekinthetünk vajon a világon a legpozitívabb hatást kiváltó adathasználatra épülő digitális megoldásnak?

Az évek alatt pedig mindig ugyanarra a válaszra kanyarodunk vissza, ami nem más mint a GPS.

Hogyan tartjuk fel az ellátási lánc kockázatait okos adatokkal?

Hiszen gondoljunk csak bele, mekkora segítséget nyújt a mindennapokban. Nem csak abból a szempontból, hogy megkönnyíti számunkra a navigációt, vagy megmutatja a térképen, hogy melyik étteremből rendelve kapjuk meg leghamarabb az ebédünket, de a GPS-nek köszönhetően beszerzési folyamatainkat is nyomon követhetjük, vagy akár optimalizálhatjuk azokat az útvonalakat is, amelyek a leggyorsabbak, vagy legrövidebbek.

Jogosan merül fel tehát a kérdés, hogy hol tartanánk ma, ha nem lenne GPS.

A beszerzési osztály kockázatmentes és hatékony működéséhez viszont értelemszerűen sokkal több információra van szükségünk a legrövidebb beszerzési útvonalnál, hiszen a növekvő komplexitású ellátási lánc minden egyes pontjára tiszta rálátással kell bírnunk annak érdekében, hogy megfelelően koordinálhassuk folyamatainkat. Ehhez pedig pontos és megbízható beszállítói adatokra, illetve részletes és könnyen értelmezhető analitikai elemzésekre van szükségünk.

Nem véletlen, hogy a vállalkozások egyik legfontosabb kapcsolatai a beszállítók. Két részes blogcikkünkben azt fogjuk bemutatni, hogyan tudjuk ezen kapcsolatainkat még hatékonyabban irányítani.

Ez az első rész beszállítóink adatvezérelt feltérképezéséről fog szólni. Blogsorozatunk második részében pedig egy konkrét esettanulmány keretében mutatjuk meg, hogy egy nemzetközi repüléstechnikai óriás hogyan hasznosította a gyakorlatban az itt bemutatott elméletet.

Milyen tényezők jelentenek veszélyt az ellátási láncra?

A mai globális gazdaságban az ellátási láncok egyre bonyolultabbá és hosszabbakká válnak, éppen ezért számos új veszélynek is ki vannak téve nap mint nap. Bár az újságok címlapját előbb fogják megtölteni a természeti katasztrófák vagy nukleáris balesetek, fontos észben tartani, hogy a vállalkozásokat érintő mindennapi kockázatok éppen ugyanakkora veszélyt hordoznak magukban.

Ráadásul, ezek a vállalati kockázati tényezők bárhol és bármikor, illetve kifejezetten széles skálán jelentkezhetnek.

Ezek a kockázatok adódhatnak:

  • beszállítók pénzügyi instabilitásából
  • ország-és földrajzi jellegű veszélyekből
  • a beszállítói kör változatlanságából
  • alacsony minőségből
  • kormányzati rendeletek figyelmen kívül hagyásából / compliance jellegű hiányosságokból
  • társadalmi felelősségvállalás hiányából

Ha pedig mindez nem lenne elég, akkor azt se feledjük, hogy nem csak a közvetlen beszállítók jelentenek vállalkozásunk számára ilyen jellegű veszélyeket, hanem azok az alvállalkozók is, akivel beszállítóink dolgoznak együtt.

Az ellátási lánc egyik legnagyobb kockázata, hogy amikor valós problémák merülnek fel, azok a vállalat több szintjén is megjelennek, legyen szó akár pénzügyi teljesítményről, részvényesi értékről, de még akár a vállalati image-éről is.

A hatások éppen ezért súlyosak, maradandók és kihatással vannak olyan kulcsteljesítmény mutatókra is, mint az értékesítés, költségek, készlet vagy a részvényárfolyamok.

Egy – a CFO Executive Board által közölt – tanulmány az ellátási láncban felmerülő hosszútávú hatások, vállalati teljesítményre gyakorolt következményeit vizsgálta. Ebben a kutatásban 800 olyan ellátási láncban jelentkező rendellenességet néztek meg, amelyek nyílt részvénytársaságoknál jelentkeztek.

A kutatásból kiderült, hogy a vizsgált vállalkozások esetében egy három éves időszak alatt az értékesítés 7%-os csökkenést tapasztalt, míg a költségek átlagosan 11%-al növekedtek. A tőzsdei teljesítmény tekintetében pedig a kutatás sokkal súlyosabb következményekre mutatott rá, ugyanis a részvényárfolyamok átlagosan 25%-kal csökkentek.
képforrás feltüntetése

CFO Executive Board kutatás

Miért van szükség átlátható ellátási láncra?

Miért jelentkeznek rendellenességek az ellátási láncban és mit lehet tenni a megelőzésük érdekében?

Az első kérdésre a válasz egyszerű: az átláthatatlan folyamatok megléte.

Az átláthatatlan folyamatok következtében a legtöbb vállalkozás nincs 100%-ban tisztában a beszállítói kapcsolataikon keresztül jelentkező kockázatok természetével és mélységével.

Enélkül a tudás nélkül pedig képtelenek lesznek hatékony kockázatkezelési stratégiát kidolgozni.

A KPMG adatai alapján a beszerzési vezetők 51%-a szerint a vállalatuknak nincs rálátása a közvetlen beszállítóik üzleti kapcsolataira. Azonban az Allianz Biztosító felmérése szerint a legtöbb rendellenesség éppen ezekből a közvetett kapcsolatokból származik.

Nem meglepő tehát, hogy ha képesek vagyunk lebontani ezt a láthatatlan falat, ami eltakarja közvetlen beszállítóink üzleti kapcsolatait, akkor jelentős adatmennyiséghez férhetünk hozzá, amely ellátási láncunk stabil működésére is hatást tud gyakorolni.

Az ellátási lánc "láthatatlan fala"

Amikor a hagyományos módszer nem működik

Hogyan tudjuk tehát növelni ellátási láncunk átláthatóságát?

Az általános eljárás a beszállítók felülvizsgálata szokott lenni. Ebben az esetben a beszállítóinktól kérjük el az ő közvetlen kapcsolataikat, majd ennek mentén haladunk tovább.

Sajnos ennek a megközelítésnek számos hiányossága van:

  • ez a folyamat legtöbbször eseti alkalommal történik csak meg
  • a beszállítók válaszadási aránya rendkívül alacsony
  • költségigényes folyamat, ráadásul a megtérülése is alacsony
  • a vizsgálat időigényes, gyakran 9-12 hónapig is eltarthat

Ha pedig figyelembe vesszük a beszállítói kör folyamatos fluktuációját is, akkor egyértelművé válik, hogy a felülvizsgálat végére a legtöbb adat elévül, értékét veszti.

Az eredmény: a rejtett veszélyek továbbra is feltáratlanok maradnak, a megalapozott kockázatkezelési stratégia összeállítása pedig továbbra is kihívást jelent a vállalkozások számára.

Hogyan emeljük a következő szintre az ellátási lánc átláthatóságát az okos adatok és az analitika segítségével?

Annak érdekében, hogy a hagyományos beszállítói felülvizsgálat jelentette hiányosságokat megkerüljük, egy olyan okos adatközpontú rendszer kidolgozására van szükség, amely összeveti meglévő beszállítói adatbázisunkat és tulajdonosi információinkat a legfejlettebb analitikai programokkal.

Ez a több lépcsős folyamat három kulcsfontosságú tényezőből áll össze:

  1. Automatizáció, aminek a segítségével pontos, naprakész jelentéseket kapunk az ellátási lánc teljesítményéről
  2. Prediktív analitika, amivel a kockázatok természete, üteme és jelentkezési pontja előjelezhetővé válik
  3. Minősítési rendszer, hogy megértsük a kockázatok súlyosságát, és rangsorolni tudjuk őket

Egy ilyen rendszernek az eredményeképp folyamatos, cselekvést megalapozó információkhoz juthatunk hozzá és könnyebben megtervezhetjük kockázatkezelési stratégiánkat.

Az adatok segítségével a vállalkozások:

  • gondoskodhatnak a beszállítói diverzifikációról
  • beazonosíthatják a rejtett kockázatokat
  • jobb szerződési feltételeket alakíthatnak ki
  • előrejelezhetik a közvetlen beszállítóik teljesítményét

Arra a kérdésre pedig, hogy a gyakorlatban hogyan valósítható meg egy ilyen okos adatvezérelt rendszer, amely képes megalapozni kockázatkezelési stratégiánkat és befolyásolni az ellátási lánc egészének teljesítményék, következő bejegyzésünkből kiderül!

Forrás: Geoff Farrell | Dun&Bradstreet

Share This: