Jog kategória bejegyzései

Adótörvény változások 2017-ben 2. rész | Társasági adó & általános forgalmi adó

Blogsorozatunk első részében a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb adóváltozásokat mutattuk be, ebben a bejegyzésünkben pedig a társasági adót és az általános forgalmi adót érintő 2017-es módosításokat vizsgáljuk részletesebben.

Adóváltozások 2017-ben | 2. rész

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Share This:

Adóváltozások 2017-ben 1. rész | Személyi jövedelemadó

A tavaly októberben benyújtott, több mint 300 paragrafusból álló adócsomag számos új adótörvény változást fog hozni a 2017-es évre nézve.

2016-os Credit Risk Management konferenciánkon a UCMS képviselője, Bodnár Andrea részletes előadásában már bemutatta az idei évben várható adótörvény változásokat, most pedig előadása alapján 3 részes cikksorozatunkban mi is végig nézzük, mik a legfontosabb változások a személyi jövedelemadó, a társasági adó és az általános forgalmi adó tekintetében.

Adótörvény változások 2017

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Share This:

Már 20 fő munkavállaló felett kötelező a Munkavédelmi képviselő választása

2016. július 1-én lépett hatályba a munkavédelmi törvény módosítása, amely többek között a munkavédelmi érdekképviseletre vonatkozó szabályozást is átalakította.

2017. január 8-án pedig lejár annak a határideje, hogy minden olyan legalább 20 munkavállalót foglalkoztató munkáltató – ahol még erre nem került sor – munkavédelmi képviselőt válasszon.

A kötelező munkavédelmi képviselő választásának részletei

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Share This:

Módosult a vezető tisztségviselők (ügyvezető, vezérigazgató, igazgatósági tag) felelőssége

A jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv akként fogalmaz a vezető tisztségviselők felelősségéről, hogy a vezető tisztségviselő (tehát például kft. esetében az ügyvezető, rt. esetében a vezérigazgató vagy az igazgatósági tag) az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek, tehát a társaságnak (tehát például kft.-nek, rt.-nek) okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel, tehát a társasággal szemben.

Módosult a vezető tisztségviselők felelőssége

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Share This:

A bizalmi vagyonkezelés (trust) előnyei

Sokak – különösen az angolszász világban mozgók – számára ismerős lehet a „trust” szó, amely egészen a közelmúltig idegennek tűnhetett a magyar jogrendszer alanyai számára.

Többek között ezért is idegenkednek sokan az egyébként számos előnnyel járó ún. bizalmi vagyonkezelés lehetőségétől. Bejegyzésünkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat és előnyöket.A bizalmi vagyonkezelés, azaz a trust előnyei, jellemzői és egyéb fontos tudnivalók

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Share This:

Tényleges tulajdonos azonosítás. Már 79 ország írta alá a megállapodást. / 2016.02.12.

dr. Balázs Katalin
ügyvéd

A közelmúltban Magyarország is ratifikálta a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodást, amelyet a 2015. évi CXC. törvénnyel már ki is hirdettek.

A megállapodás – és így az új törvény – értelmében a megállapodást ratifikáló országok pénzintézeteinek (ahogyan a megállapodás fogalmaz: pénzügyi intézményeinek) kötelező (lesz) azonosítani a cégek (így különösen az offshore) cégek ún. tényleges tulajdonosait. Az azonosításon túl pedig jelentéstételi kötelezettségük is lesz.

A pénzintézeteknek a vonatkozó megállapodás és jogszabály alapján azt is el kell tudniuk dönteni, hogy az adott számlatulajdonos ún. jelentendő személynek minősül-e. Ehhez többek között be kell szerezniük a számlatulajdonos saját igazolását, amely lehetővé teszi a számlatulajdonos adóilletőségének vagy adóilletőségeinek megállapítását. Ez azért fontos, hogy meg tudják állapítani, hová kell megküldeniük az adott jelentést.

A megállapodás egyébként azt is definiálja, hogy ki minősül számlatulajdonosnak. A „számlatulajdonos” kifejezés azt a személyt jelenti, akit az adott pénzügyi intézmény az általa vezetett pénzügyi számla tulajdonosaként tart nyilván vagy akként azonosított.

Máris van egy kiskapu?

A megállapodás (és így a fentiekben hivatkozott törvény) tartalmaz azonban egy sokak számára kiskapunak is tetsző kivételt.

Az olyan személy ugyanis, aki nem pénzügyi intézmény, és aki megbízottként, letétkezelőként, kijelölt személyként, aláírási joggal rendelkezőként, befektetési tanácsadóként, vagy közvetítőként más személy javára vagy részére pénzügyi számlát tart fenn, a közös jelentéstételi előírás alkalmazásában nem kezelendő számlatulajdonosként. Ilyenkor az ún. másik személyt kell a számla tulajdonosának tekinteni. 

Ez a passzus akár első olvasásra egy kiskapunak is tűnhet, azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy a megállapodás egyébként nagyon szigorú pénzmosás elleni és ügyfél-azonosítási szabályokat is tartalmaz, amelyek éppen az ún. tényleges tulajdonos beazonosítását is szolgálják.

Egyre több ország csatlakozik

A megállapodást Magyarországon kívül a 2015. december 21-ei állapot szerint 77 ország írta alá, köztük több olyan ország, amely vagy szigorú titoktartásáról, vagy „elnézőbb” offshore-politikájáról híres (például Ausztria, Svájc, Lichtenstein, Seychelle-szigetek, stb.)

Ausztria és Svájc 2018 szeptemberétől, míg Ciprus, Gibraltár, Lichtenstein és a Seychelle-szigetek 2017 szeptemberétől vállalták az első információcserét. A folyamatosan bővülő aláírók listája az alábbi linken követhető: http://www.oecd.org/tax/exchange-of-tax-information/MCAA-Signatories.pdf.

A jelentések tartalmát is meghatározza a megállapodás és a törvény. A jelentések többek között tartalmazni fogják a számlának az adott naptári év – vagy az egyéb megfelelő jelentéstételi időszak – végén, illetve – ha a számlát év közben lezárták – a számla zárásakor fennálló egyenlegét vagy értékét.

 

Share This:

Share This:

“Egy forintos” szerződések / 2016.02.01.

dr. Balázs Katalin
ügyvéd

Gyakran fordulnak elő az úgy nevezett „egy forintos” szerződések, amikor egy üzletrészt, céget vagy egyéb vagyontárgyat jelképes összegért ad el az egyik fél a másiknak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Share This:

Mikor kötelező a felügyelőbizottság létrehozása? Mit csinál a felügyelőbizottság?

Törvény alapján kötelező a felügyelő bizottság létrehozása, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a bizottságban való munkavállalói részvételről.

Mikor kötelező a felügyelő bizottság megválasztása?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Share This:

Visszatérő felmondási ok, a „jogos gazdasági érdek” veszélyeztetése

Balázs Katalin
ügyvéd

 

A főszabály az, hogy a felmondást (akár munkáltató, akár munkavállaló él vele) – hacsak nem próbaidő alatt történik – indokolni kell. Az indokok megválasztása során azonban ügyelni kell arra, hogy a felmondásban meghatározott indok valós és okszerű legyen. Az indok valóságát és okszerűségét ugyanis annak kell bizonyítania, aki a felmondással él és erre hivatkozik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Share This:

Miről kell tájékoztatást adnia a munkavállalónak?

Balázs Katalin
ügyvéd

A Munka Törvénykönyve (Mt.) első körben általánosan fogalmaz és kimondja, hogy nemcsak a munkavállaló, de a munkáltató is köteles a másikat minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a Munka Törvénykönyvében meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Share This: