Mely cégeknek fog ártani a gyenge forint?

Sebestyén Géza
a közgazdaságtudomány doktora, független pénzügyi szakember
a Budapesti Corvinus Egyetem és az ESSCA oktatója

„A szerencse a felkészült, éles elmét segíti.” – Louis Pasteur

Ross Perot szerint a gyenge valuta a gyenge gazdaság jele, emiatt kerülendő. Ezzel ellentétes véleménye volt az elmúlt években számos gazdasági döntéshozónak, akik mindent megtettek a saját valutájuk gyengítéséért. Ha egy pillantást vetünk a világ központi bankjainak kamatlábaira, láthatjuk, hogy nem csak szembeötlően alacsonyak, hanem a legtöbb központi bank jelenleg is a kamatcsökkentési, illetve tartási fázisban van. Ezen folyamatok veszélyeire hívta fel a világ figyelmét Brazília pénzügyminisztere, Guido Mantega, amikor egy 2010-es interjúban a mostani válság során elsőként említette a nemzetközi valutaháború fogalmát.

Előző bejegyzésemben a 2014-re várható fontosabb hazai gazdasági trendeket próbáltam bemutatni. Az elemzés egyik fontos megállapítása az volt, hogy a forint tekintetében további gyengülés várható az idei évben. Jelen írás a forint gyengülésének leglényegesebb hatásait, illetve ezen hatások kockázatkezelési következményeit kívánja bemutatni.

Ha kíváncsi arra, hogy mely vállalatokat érinti kedvezőtlenül a forint várható gyengülése, illetve mely vállalatok profitálhatnak e folyamatból, akkor ez a bejegyzés pont Önnek szól.

 

A gyenge forint makrogazdasági hatásai

Elsőként tekintsük át nagy vonalakban a hazai deviza gyengülésének gazdasági hatásait. A gyengébb forint közvetlen hatásaként az importált árucikkek forintban számított ára növekedni fog. Ez a hatás jellemzően csökkenti az importcikkek iránti keresletet, és csökkenti az importőrök versenyképességét a hazai termelőkkel szemben. Ezzel párhuzamosan forintban számolva növekszik az exportált árucikkeken elért bevétele az eladóknak. Ha ezt a bevétel-növekedést árcsökkentés formájában továbbadják a fogyasztóiknak, akkor az értékesített árucikkek mennyisége is megnő.

Amennyiben a fent említett folyamatok hosszabb távon keresztül is fennállnak, úgy inflációs nyomást szülnek. Ennek egyik oka az importcikkek árának emelkedése, másik oka pedig az exportőrök megemelkedő nyeresége, így kereslete. Amennyiben az inflációs nyomás túlmegy a jegybank tűréshatárán, úgy ezek a folyamatok monetáris szigorítást, kamatemelést eredményezhetnek.

businessman

Milyen vállalatokat érintenek negatívan ezek a folyamatok?

Nyilvánvalóan negatív hatása lesz a fentieknek az importőr cégek esetében, melyeknél a bevételek és a nyereség csökkenése várható. Különösen negatívan érintik e folyamatok azon importőröket, amelyeknek van olyan versenytársa, mely hazai inputokat (munkaerőt, anyagokat) használ, hiszen ezen versenytársaknak nem növekednek a költségei, így versenyelőnyre tesznek szert az importőrökkel szemben.

Szintén egyértelmű a negatív hatás azon cégek esetében, melyek komoly volumenű, külföldi devizában denominált adóssággal rendelkeznek. Ezen cégek kötelezettségeinek forintban számított értéke növekedni fog, ahogyan a hitelszolgálat költsége is. De kedvezőtlenül érintik e folyamatok azt a céget is, melynek adóssága forintban van ugyan denominálva, az adósságállományának egy része azonban a közeljövőben lejár, és meg kell újítani. Az esetleges inflációs nyomás miatti kamatemelések miatt ugyanis a megújítás után magasabb kamatköltségekkel szembesülhetnek.

Kedvezőtlen a forint gyengülése a külföldi utakat értékesítő utazási irodák számára, hiszen növekszik a szolgáltatásaiknak az ára, ami csökkenti az irántuk lévő keresletet. Szintén rosszul járnak azok a cégek, melyek az inflációs nyomás miatt megnövekedett költségeiket nem tudják továbbhárítani. Ennek lehet oka az, hogy szabályozott árakkal működnek, mint a közműcégek, de az is, ha a piaci versenyhelyzet miatt képtelenek árat emelni.

Hazánk esetében a forint gyengülése megnöveli az üzemanyagok forintban számolt árát is, hiszen Magyarország a nyersolajat külföldről vásárolja. Az üzemanyagok árának emelkedése megemeli a szállítási költségeket. Emiatt szintén kedvezőtlenül érintettek azok a cégek, melyek szállításigényes árucikkeket értékesítenek, hiszen vagy nyereségük csökken, vagy árat emelnek, így az értékesítésük esik vissza.

Ez utóbbi dilemma valószínűleg számos céget érint a fogyasztókat érő vagyonhatás miatt. A továbbra is jelentős mennyiségű devizahitelen keresztül ugyanis a forint gyengülése növeli ezen hitelek adósságterheit, ami csökkenti ezen adósok fogyasztását. Ezen hatás leginkább a nem létszükségleti javakat értékesítő vállalatoknál jelentkezik.

 

Mely vállalatokat érintik pozitívan ezek a folyamatok?

Bár a cégek többségére a vagyonhatás miatt kedvezőtlenül hat a forint gyengülése, egyes vállalatok mégis profitálnak belőle. Elsőként az exportőröket emelném ki, mivel ezen cégek nyereségességének emelkedését a fentiekben is bemutattam már.

Hozzájuk hasonlóan kedvező hatása van a forintgyengülésnek azon hazai termelők esetében, melyek importőrökkel versenyeznek, ahogyan azok a vállalatok is jól járnak, melyek hazai termelőktől és nem importőröktől vásárolnak.

Szintén kedvező hatása van a fenti folyamatoknak a jelentős külföldi beruházásokkal, követelésekkel rendelkező cégek esetében. Ezen eszközök értéke – hasonlóan a devizahitelekhez – felértékelődik, ez azonban – szemben a hitelekhez – kedvező folyamat a vállalat szempontjából.

A külföldi utazásokat közvetítő irodákat érő negatív hatás tükörképeként profitálnak a forint gyengüléséből a hazai turizmus területén tevékenykedő cégek, hiszen ez a terület olcsóbbá, így vonzóbbá válik mind a hazai, mind pedig a külföldi utazók szempontjából.

 

Kockázatkezelési következmények

A fentiek kockázatkezelési következményei meglehetősen egyértelműek. A forintgyengülés által negatívan sújtott cégek tekintetében szigorúbb, míg a folyamatok által kedvezően érintett vállalatok viszonylatában lazább hitelezési feltételekkel érdemes élni. Így amennyiben a forint gyengülése továbbra is folytatódik, úgy megengedőbben hiteleznék exportőröket, olyan cégeket, melyek beszerzéseiket első sorban itthon bonyolítják, melyek jelentősebb deviza eszközökkel rendelkeznek, illetve amelyek a hazai turizmus területén tevékenykednek. Ezzel párhuzamosan szigorúbb hitelezési normákkal élnék az importőrök, a jelentősebb devizaadóssággal rendelkező cégek, a mostanában lejáró forinthitellel rendelkező cégek, a külföldi utakat közvetítő utazási irodák, az inflációt áthárítani képtelen vállalkozások, a szállításigényes árukat értékesítők, illetve a nem létszükségleti javakat forgalmazó vállalatok tekintetében.

Más véleménye van? Egyéb trendeket is fontosnak tart? Kérem, írja meg nekünk.

Share This: