Adóváltozások 2017-ben 1. rész | Személyi jövedelemadó

A tavaly októberben benyújtott, több mint 300 paragrafusból álló adócsomag számos új adótörvény változást fog hozni a 2017-es évre nézve.

2016-os Credit Risk Management konferenciánkon a UCMS képviselője, Bodnár Andrea részletes előadásában már bemutatta az idei évben várható adótörvény változásokat, most pedig előadása alapján 3 részes cikksorozatunkban mi is végig nézzük, mik a legfontosabb változások a személyi jövedelemadó, a társasági adó és az általános forgalmi adó tekintetében.

Adótörvény változások 2017

Az adózás módosításának célja, hogy az adócsökkentés mellett az adminisztratív terheken is enyhítsen, támogassa a vállalkozásokat és összességében fehérítse a magyar gazdaságot.

A 2017-es adóváltozásokat összefoglaló cikksorozatunk első részében a személyi jövedelemadóval kapcsolatos változtatásokat fogjuk bemutatni.

Összefoglalónk második része a társasági adó és általános forgalmi adót érintő változásokkal, míg befejező részében már az adózás rendjét és az egyéb kisadókat mutatjuk be.

A személyi jövedelemadót érintő adóváltozások 2017-ben

A cafetéria rendszer átalakítása

A béren kívüli juttatások rendszerének átrajzolása az Európai Bíróság ítélete nyomán vált kötelezővé a magyar kormány számára és ennek értelmében 2017-ben szűkülni fog a munkáltatók által adható béren kívüli juttatások köre.

Ez természetesen a SZÉP-kártya mindhárom alszámlájára, tehát a szálláshely, vendéglátás és szabadidő zsebre is kihatással lesz.

A szálláshely alszámlára 225 000 forint, a vendéglátás alszámlára 150 000 forint, a szabadidő alszámlára pedig 75 000 forint munkáltatói támogatás utalható. Az előbbi mértékeket meghaladóan SZÉP-kártyára utalt támogatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

Fontos azt is kiemelni, hogy a kedvező közteher mellett adható juttatások együttes értéke nem haladhatja meg az éves rekreációs keretösszeget, amely a közszférában foglalkoztatott munkavállalók esetében évi 200 000 forint, a közszférán kívüli más munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalók esetében pedig évi 450 000 forint.

Ha a foglalkoztatás csak az év egy részében (tehát nem egész évben) áll fenn, az említett összegeknek (200 000 forint, 450 000 forint) a foglalkoztatás időtartamával arányos részét kell éves rekreációs keretösszegnek tekinteni.

A pénzjuttatás éves keretösszegének meghatározása

A pénzjuttatás éves keretösszege 100.000 Ft, ezt meghaladóan az adott pénzösszeg a munkavállaló esetében bérjövedelemként adóköteles.

Amennyiben a foglalkoztatás az év egészében nem áll fenn, úgy azt a foglalkoztatás időtartamával arányosítani kell.

Béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások 2017-ben

  • üdülési szolgáltatás
  • munkahelyi étkeztetés
  • Erzsébet utalvány
  • iskolakezdési támogatás
  • helyi utazási bérlet
  • iskolarendszerű képzési költségek átvállalása
  • önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás
  • foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás
  • önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg

Az utalványokat érintő adóváltozások

A 2016-ban hatályos szabályok szerint a munkáltató minden munkavállalója számára azonos feltételekkel vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján csak olyan étkezési utalványt nyújthatott, amely melegkonyhás vendéglátóhelyen étkezési szolgáltatás igénybevételére jogosított („meleg” utalvány)

  • megszűnik az Erzsébet utalvány kedvező adózása
  • megszűnik az a korlátozás, amely a fogyasztásra készétel vásárlására szolgáló utalványok egyes meghatározott juttatásként való nyújtását kizárta
  • a 2016. december 31-éig juttatott Erzsébetutalványok 2016. december 31-ét követően is beválthatók

Családi adókedvezményt érintő módosítások

Egy új egyszerűsítő szabály keretében 2017-ben nem kell új nyilatkozatot tenni, ha magzatra tekintettel a várandósság időszakában már érvényesítették a családi kedvezményt, és családi pótlék okán továbbra is jogosultak lesznek.

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében szintén új egyszerűsítés, hogy közös érvényesítés esetén a házastárs munkáltatójának nem kell írásban leigazolnia, tudomásul venni a nyilatkozatban foglaltakat

A személyi jövedelemadóhoz tartozó családi adókedvezmény tekintetében az eltartott fogalma is pontosításra került 2017-ben.

Ennek értelmében, eltartottnak minősül az a személy is, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető lenne, még akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg (hanem pl. rokkantsági járadékot), vagy családi pótlékot nem állapítanak meg (pl. felsőoktatási intézményben tanuló gyermek), vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja (pl. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek).

Az adótörvény munkaerő mobilitást ösztönző változásai

A 2017-es adócsomag a vállalkozások (elsősorban nagyvállalatok) munkaerő iránti igényének kielégítése érdekében a munkába járással, illetve a munkavállalók lakhatásával kapcsolatos személyi jövedelemadó-szabályok módosításával is számos adóváltozást eszközölt.

A munkaszállás fogalma például kiegészült a kifizető (munkáltató) tulajdonát képező vagy általa bérelt, több lakóhelyiséggel rendelkező ingatlannal, amelyben egy lakóhelyiségben csak egy munkavállalót helyeznek el.

2017-ben 9 forint/km-ről 15 forint/km-re nő az az összeg, amelyet a munkáltató adómentesen adhat a munkavállalónak, ha a munkavállaló a közigazgatási határon kívülről jár munkába és az utazáshoz nem közösségi közlekedési eszközt vesz igénybe, hanem saját gépkocsiját használja.

Az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás tekintetében is történt változás, így a foglalkoztatás első öt évében adómentes a munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás meghatározott része, az alábbiak szerint:

  • a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka
  • a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százaléka
  • a foglalkoztatás 48 hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százaléka

Továbbá új jogcímmel egészül ki az SZJA törvény 1. számú melléklete, amely alapján – a törvényben rögzített feltételek fennállása esetén:

  • a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész
  • a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész
  • a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész

vehető figyelembe.

Feltételek:

  • határozatlan idejű, legalább 36 óra munkaidejű munkaviszony
  • állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re legyen egymástól vagy az oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja
  • a támogatás nyújtásának időpontjában és a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban ne legyen saját tulajdonú lakása vagy lakásra vonatkozó haszonélvezeti joga a munkavégzés helyén vagy olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől az oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát
  • amennyiben ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak egyikük veheti igénybe

Share This:

Egy hozzászólás a(z) “Adóváltozások 2017-ben 1. rész | Személyi jövedelemadó” bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Adóváltozások 2017: Társasági adó & általános forgalmi adó | Bisnode

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.