Hogyan „védekezzünk” a szigorú vezető tisztségviselői felelősségi szabályok ellen?

Balázs Katalin
ügyvéd

Új szabályrendszerrel és felelősséggel találja magát szembe 2014. március 15-étől a gazdasági társaságok valamennyi vezető tisztségviselője (ilyen például a kft. esetében az ügyvezető, zrt. vagy nyrt. esetében az igazgatóság, illetve a vezérigazgató, stb.). 2014. március 15-én ugyanis hatályba lép az új Ptk., amelynek számos rendelkezése jelentős szigorításokat jelent.

Természetesen az „új” felelősség megítélése szempontjából célszerű a kérdést kicsit tágabb kontextusban megvizsgálnunk. A korábban és most is hatályban lévő Gt. (gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény) már eddig is kimondta, hogy a vezető tisztségviselők főszabályként a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.

Sőt már most is, tehát az új Ptk. hatályba lépése előtt is hatályban volt és van az a rendelkezés, hogy egy speciális helyzet, a a gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Sőt már most is, külön törvény ezen követelmény felróható megszegése esetére – ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált vagy külön jogszabály szerint, a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül, jogutód nélkül megszüntették – előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.

???????????????

A fentiek fényében is jelentős újítás az a rendelkezés az új Ptk-ban, amely szerint amennyiben „a jogi személy vezető tisztségviselője ezen jogviszonyával (tehát vezető tisztségviselői pozíciójával) összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. (A 2014. március 15-e előtti „megoldás” ennél elnézőbb volt, ugyanis kifejezetten csak azt mondta ki, hogy „csak” a társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott.

Az új helyzet így azt jelenti, hogy 2014. március 15-ét követően valamely gazdasági társaság által harmadik személynek okozott kárért nem csak maga a gazdasági társaság felel(het), hanem ha ezt a kárt a vezető tisztségviselő ezen jogviszonyával összefüggésben okozta, akkor ezen harmadik személlyel (tehát a károsulttal szemben) a vezető tisztségviselő és a társaság egyetemlegesen felel. Ez azt is jelenti, hogy nem csak maga a társaság, hanem a vezető tisztségviselő is perelhető lesz ebben az esetben.

Talán a legszemléletesebb példa az, hogy ha tegyük fel, a társaság vezető tisztségviselője jelentős kárt okoz a Magyar Államnak (például azzal, hogy az általa képviselt cég nem fizet meg jogszerűen járó adót, azt „elcsalja”), és ennek a kárnak (tehát például a meg nem fizetett adónak) a megfizetéséért nem csak maga az adófizetésre köteles cég, hanem a vezető tisztségviselő magánvagyonával is felel. Itt egyébként mindig azt kell majd vizsgálni, szegett-e meg valamilyen kötelezettséget a vezető tisztségviselő.

Erősen javasolt ezért minden felelősségteljes ügyvezetőnek, igazgatósági tagnak, vezérigazgatónak, hogy kössön tevékenységére felelősségbiztosítást.

KONFERENCIAAJÁNLÓ:

Önvédelmi technikák cégvezetőknek, cégtulajdonosoknak
A konferencia abban kíván segítséget nyújtani, hogy kerülheti el ezt, illetve hogyan hozhat magabiztos, jó üzleti döntéseket. Előadóink esettanulmányokon keresztül mutatnak be vállalatvezetői döntések miatt kialakult krízishelyzeteket.

Bővebb információ és jelentkezés itt.

Share This: