Mikor kötelező a felügyelőbizottság létrehozása? Mit csinál a felügyelőbizottság?

Törvény alapján kötelező a felügyelő bizottság létrehozása, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a bizottságban való munkavállalói részvételről.

Mikor kötelező a felügyelő bizottság megválasztása?

A felügyelő bizottság feladata

A felügyelő bizottság alapvetően egy ellenőrző szerv, amelynek az egyik legfontosabb jogköre, hogy beszámolóról a társaság legfőbb szerve „csak” a bizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.

Mindez például egy felügyelő bizottsággal működő kft. esetében azt jelenti, hogy a kft. taggyűlése csak akkor fogadhatja el az előző évre vonatkozó éves beszámolót (közkeletű nevén „mérleget”), ha a bizottság előzőleg arról írásbeli jelentést készített.

Kik lehetnek a felügyelő bizottság tagjai?

Nem várja el a jogalkotó, hogy a felügyelő bizottság tagjai magasan képzett pénzügyi szakemberek legyenek. Sőt, arra is lehetőséget ad nekik, hogy szakértőket vegyenek igénybe ellenőrző tevékenységükhöz. Amennyiben a felügyelő bizottság erre irányuló kérelemmel él, az ügyvezetés köteles teljesíteni azt.

A felügyelő bizottság három tagból áll, és testületként működik. Az egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, megbízatása főszabályként öt évre szól.

A tisztség megbízási jogviszony alapján kerül betöltésre. A bizottságnak – a munkavállalói részvétel szabályain alapuló tagságtól eltekintve – nem lehet tagja a társaság munkavállalója.

A bizottság további fontos jogköre, hogy ha arra a következtetésre jut, hogy álláspontja szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba vagy a létesítő okiratba ütközik, ellentétes a társaság legfőbb szerve határozataival vagy egyébként sérti a gazdasági társaság érdekeit, a bizottság jogosult összehívni a társaság legfőbb szervének ülését e kérdés megtárgyalása és a szükséges határozatok meghozatala érdekében.

A feladatát lelkiismeretesen végző bizottság aggály esetén összehívhatja például egy kft. taggyűlését, egy rt. közgyűlését az ügyvezetővel, illetve igazgatósággal / vezérigazgatóval „szemben”, annak ellenére, hogy főszabályként ezek összehívása éppen az ügyvezető, illetve igazgatóság / vezérigazgató jogköre lenne.

Balázs Katalin - Ügyvéd

Share This: