Módosult a vezető tisztségviselők (ügyvezető, vezérigazgató, igazgatósági tag) felelőssége

A jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv akként fogalmaz a vezető tisztségviselők felelősségéről, hogy a vezető tisztségviselő (tehát például kft. esetében az ügyvezető, rt. esetében a vezérigazgató vagy az igazgatósági tag) az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek, tehát a társaságnak (tehát például kft.-nek, rt.-nek) okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel, tehát a társasággal szemben.

Módosult a vezető tisztségviselők felelőssége

A Magyar Országgyűlés azonban a közelmúltban, egészen pontosan 2016 júniusában elfogadta azt a módosító javaslatot a Ptk. fentieket előíró 3:24 pontjához, amely ezt a felelősségi kérdést bizonyos tekintetben pontosítja, illetve szigorítja.

Ez alapján meg kell különböztetni a vezető tisztségviselőnek magával a társasággal szembeni felelősségét és a vezető tisztségviselő felelősségét adott esetben a társaságon kívüli, ún. harmadik személlyel szemben.

Utóbbi esetben meg kell vizsgálni azt is, hogy a vezető tisztségviselő ezen jogkörében eljárva szándékosan okozott-e kárt ún. harmadik személynek.

Általános szabály tehát továbbra is az, hogy a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a társasággal szemben.

Ugyanakkor amennyiben a vezető tisztségviselő amennyiben ezen jogkörében eljárva harmadik személynek (is) kárt okoz, alapvetően a társaság felel az okozott károkért harmadik személlyel szemben.

Az új törvénymódosítás alapján ugyanakkor, ha a vezető tisztségviselő ezt a kárt szándékosan okozta, akkor a vezető tisztségviselő a társasággal együtt egyetemlegesen felel a harmadik személlyel szemben az okozott kárért.

Az egyetemlegesség pedig azt jelenti, hogy a kárt szenvedő harmadik személy bármelyikkel (tehát mind „csak” a vezető tisztségviselővel, mind „csak” a társasággal) szemben követelheti az okozott kár megtérítését. Tehát a harmadik személy dönthet úgyis, hogy csak a szándékosan kárt okozó ügyvezetőtől követeli a kár megtérítését. Ez a rendelkezés jól alkalmazható lehet olyan esetekben, amikor a társaságnak nincs vagyona, de szándékosan kárt okozó vezető tisztségviselőnek, mint magánszemélynek van.

Fontos természetesen hangsúlyozni, hogy egy jogvita esetén nagyon sok múlik a bizonyítás sikerességén, bizonyítani kell nem csak a kár okozását, de adott esetben annak szándékosságát is a vezető tisztségviselő részéről.

Share This: