Munkavállaló legyen vagy „beszámlázzon”?

Balázs Katalin
ügyvéd

Számos cég életében merül fel a kérdés, hogy az új, bevonni kívánt „munkaerővel” munkaviszonyt vagy egyéb (munkavégzésre irányuló jogviszonyt, például megbízási vagy megbízási) jogviszonyt létesítsen.

Jelen cikknek nem célja a fenti két megoldás adójogi következményeinek ismertetése, hanem az, hogy bemutassa a két jogviszony megkülönböztetésének – főként a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által is alkalmazott – főbb szempontjait.

A munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló közötti alá-és fölérendeltség jellemzi, ehhez társul, hogy a munkáltatónak utasítási és ellenőrzési joga van a munkavállaló felett. A munkavállaló pedig személyes munkavégzésre és rendelkezésre állásra kötelezett.

Nagyon fontos további megkülönböztetési szempont, hogy a munkavállaló tipikusan a munkáltató utasításai szerint, általában annak székhelyén, telephelyén, fióktelepén és a munkáltató által a munkavállalónak adott munkaeszközökkel, munkabér ellenében a jogszabályi szinten (főként a Munka Törvénykönyvében) meghatározott munkaidőben lát el meghatározott feladatokat.

Businessman holding three moving boxes over his head.

A vállalkozási, illetve a megbízási szerződés ezzel szemben egy meghatározott termékre, illetve tevékenység ellátására, szolgáltatás nyújtására vonatkozik.

A fentieknek azért van jelentősége, mert egy esetleges munkaügyi ellenőrzés esetén a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a fenti szempontok alapján megvizsgálhatja az egyes szerződéseket és jogosult azokat minősíteni vagy átminősíteni. A Hivatal ilyenkor megvizsgálja a szerződéskötés és az ügy egyéb lényeges körülményeit, meghallgatja a feleket, mielőtt dönt a minősítésről.

Ez azt jelenti, hogy hiába neveztek el korábban egy szerződést vállalkozási vagy megbízási vagy egyéb szerződésnek, amennyiben az adott szerződésre és az az alapján létesített munkaviszonyra vonatkoznak a fent ismertetett (és aláhúzott) szempontok, az munkaszerződésnek, színlelt szerződésnek fog minősülni.

Amennyiben a Nemzeti Munkaügyi Hivatal arra a következtetésre jut, hogy a cég korábban színlelt szerződést kötött, tehát a feltételeket tekintve megkötendő munkaszerződés helyett megbízási, vállalkozási szerződést kötött a munkavállalóval, (és ezáltal közteherviselési szempontból előnyösebb helyzetbe jutott), munkaügyi bírságot szabhat ki az adott cégre. Ilyen hatósági szankció miatt az adott cég adott esetben pályázati támogatásoktól is eleshet.

A munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. Amennyiben az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól ötmillió forintig terjedhet.

 

Share This: