Szerződj jól az új Ptk. szerint – és a kár nem kár

Balázs Katalin
ügyvéd

A 2014. március 15-én hatályba lépő, „új” Ptk. újragondolja a szerződésszegésért való felelősséget. Az új szabályozás kimondja, hogy aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a)      a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,

b)      a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta,

c)      és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

Mindez azt jelenti, hogy a károkozó szempontjából már nem elegendő azt bizonyítani, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt, hanem a fentieket kell bizonyítania.

Az természetesen nem kérdés új Ptk. szerint, hogy szerződésszegés esetén kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt.

Ezen túlmenően azonban a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt is meg kell téríteni, de „csak” olyan mértékben, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy az adott kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.

Business man flying goldfishes from one to another

Ezzel a Ptk. gyakorlatilag egy előreláthatósági korlátot vezet be, arra ösztönzi a szerződő feleket, hogy előzetesen tájékoztassák egymást egy esetleges szerződésszegés következtében várható kár jellegéről és nagyságáról.

Rendkívüli fontossággal bír ezért, hogy a szerződő felek szerződéskötéskor jelezzék egymásnak, hogy a szerződés nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése (tehát szerződésszegés) esetén, milyen lehetséges károkkal és milyen lehetséges kárösszegekkel számolnak, természetesen a szolgáltatás tárgyában ténylegesen bekövetkezett káron túl. Célszerű ezt egyébként a szerződésben rögzíteni.

 

Például:

Megrendelem egy hatalmas kivetítő leszállítását a futball világbajnokság alatt, hogy azt egy sörsátorban felállítsam. A szállítás közben azonban megsérül a kivetítő. Ekkor nem csak a kivetítő árát (szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárt) követelhetem adott esetben a fuvarozótól, hanem a kivetítő felállítása miatt elmaradt hasznomat is (pl. kevesebb sört adtam el a sátorban, mert nem volt kivetítő és kevesebben jöttek sörözni), ha előre jelzem a szállítónak, hogy nekem milyen káraim eredhetnek a nem szerződésszerű szállításból.

 

Share This: