A szívességi kölcsön – új jogintézmény a Ptk-ban

A szívességi kölcsön a 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. legújabb kategóriája.

A szívességi kölcsön jelentősége abban áll, hogy az adós nem köteles kamatot és egyéb díjat fizetni a kölcsönadónak, azaz a hitelezőnek, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik.

Mindenképpen érdemes óvatosan eljárni és ilyen szándék esetén mégis kifejezetten rendelkezni erről a felek közötti szerződésben.

Szívességi kölcsön

Annak ellenére ugyanis, hogy a Ptk. szerint minősülhet egy kölcsönügylet szívességinek akkor is, ha erről a felek a szerződésben nem rendelkeztek kifejezetten, nem szabad elfelejteni, hogy ilyen rendelkezés hiányában tudni kell bizonyítani (adott esetben jogvita esetén bíróság előtt), hogy az ügylet valóban szívességi volt.

Szívességi kölcsön esetén egyébként a hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja továbbá a már „megígért” kölcsönösszeg kifizetését, illetve visszakövetelheti adósától a már kifizetett kölcsönösszeget. 

Szívességi kölcsönnél továbbá az adós nem köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért díjat fizetni a hitelezőnek.

Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy egy gazdasági társaság által adott kölcsön esetén (még ha az egyszeri is), a vezető tisztségviselő felelőssége, hogy a társaság, illetve adott esetben a hitelezők szempontjait elsődlegesként tekintve járjon el. Ennek elmulasztása még akkor is járhat súlyos felelősségi, adott esetben büntetőjogi jogkövetkezményekkel, ha „szívességinek” neveznek egy, a társaság által adott kölcsönt.

A szívességi kölcsönről szóló Ptk. rendelkezések ezért semmiképpen nem minősülnek egy – például – a hitelezők jogalapjának elvonását célzó és harmadik személynek a céges vagyonból adott kamatmentes kölcsön „legalizálásának.”

Ilyen ügyletek esetén mindenképpen célszerű a társaság jogászával és könyvelőjével konzultálni.

Balázs Katalin - Ügyvéd

Share This: