Címke: jog

Tényleges tulajdonos azonosítás. Már 79 ország írta alá a megállapodást. / 2016.02.12.

dr. Balázs Katalin
ügyvéd

A közelmúltban Magyarország is ratifikálta a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodást, amelyet a 2015. évi CXC. törvénnyel már ki is hirdettek.

A megállapodás – és így az új törvény – értelmében a megállapodást ratifikáló országok pénzintézeteinek (ahogyan a megállapodás fogalmaz: pénzügyi intézményeinek) kötelező (lesz) azonosítani a cégek (így különösen az offshore) cégek ún. tényleges tulajdonosait. Az azonosításon túl pedig jelentéstételi kötelezettségük is lesz.

A pénzintézeteknek a vonatkozó megállapodás és jogszabály alapján azt is el kell tudniuk dönteni, hogy az adott számlatulajdonos ún. jelentendő személynek minősül-e. Ehhez többek között be kell szerezniük a számlatulajdonos saját igazolását, amely lehetővé teszi a számlatulajdonos adóilletőségének vagy adóilletőségeinek megállapítását. Ez azért fontos, hogy meg tudják állapítani, hová kell megküldeniük az adott jelentést.

A megállapodás egyébként azt is definiálja, hogy ki minősül számlatulajdonosnak. A „számlatulajdonos” kifejezés azt a személyt jelenti, akit az adott pénzügyi intézmény az általa vezetett pénzügyi számla tulajdonosaként tart nyilván vagy akként azonosított.

Máris van egy kiskapu?

A megállapodás (és így a fentiekben hivatkozott törvény) tartalmaz azonban egy sokak számára kiskapunak is tetsző kivételt.

Az olyan személy ugyanis, aki nem pénzügyi intézmény, és aki megbízottként, letétkezelőként, kijelölt személyként, aláírási joggal rendelkezőként, befektetési tanácsadóként, vagy közvetítőként más személy javára vagy részére pénzügyi számlát tart fenn, a közös jelentéstételi előírás alkalmazásában nem kezelendő számlatulajdonosként. Ilyenkor az ún. másik személyt kell a számla tulajdonosának tekinteni. 

Ez a passzus akár első olvasásra egy kiskapunak is tűnhet, azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy a megállapodás egyébként nagyon szigorú pénzmosás elleni és ügyfél-azonosítási szabályokat is tartalmaz, amelyek éppen az ún. tényleges tulajdonos beazonosítását is szolgálják.

Egyre több ország csatlakozik

A megállapodást Magyarországon kívül a 2015. december 21-ei állapot szerint 77 ország írta alá, köztük több olyan ország, amely vagy szigorú titoktartásáról, vagy „elnézőbb” offshore-politikájáról híres (például Ausztria, Svájc, Lichtenstein, Seychelle-szigetek, stb.)

Ausztria és Svájc 2018 szeptemberétől, míg Ciprus, Gibraltár, Lichtenstein és a Seychelle-szigetek 2017 szeptemberétől vállalták az első információcserét. A folyamatosan bővülő aláírók listája az alábbi linken követhető: http://www.oecd.org/tax/exchange-of-tax-information/MCAA-Signatories.pdf.

A jelentések tartalmát is meghatározza a megállapodás és a törvény. A jelentések többek között tartalmazni fogják a számlának az adott naptári év – vagy az egyéb megfelelő jelentéstételi időszak – végén, illetve – ha a számlát év közben lezárták – a számla zárásakor fennálló egyenlegét vagy értékét.

 

Share This:

Share This:

“Egy forintos” szerződések / 2016.02.01.

dr. Balázs Katalin
ügyvéd

Gyakran fordulnak elő az úgy nevezett „egy forintos” szerződések, amikor egy üzletrészt, céget vagy egyéb vagyontárgyat jelképes összegért ad el az egyik fél a másiknak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Share This:

Mikor kötelező a felügyelőbizottság létrehozása? Mit csinál a felügyelőbizottság?

Törvény alapján kötelező a felügyelő bizottság létrehozása, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a bizottságban való munkavállalói részvételről.

Mikor kötelező a felügyelő bizottság megválasztása?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Share This: